A tradicionális thai orvoslás

Korai történelem

A thai orovoslás története a földrajzi területtel kezdődik és végződik, amit jelenleg Thaiföldnek hívunk. Tevijjo Yogi így magyarázza:

„A thai orvoslás a bennszülött gyógyítói praktikákon, és a terület, a természeti környezet ismeretén alapul. Ez minden tradicionális orvoslásra igaz. A thai orvoslást az megkülönbözteti meg a tibeti vagy a maláj orvoslástól, hogy a terület egyedi (Thaiföld/Dél-Kelet Ázsia), a klíma egyedi, a növények amik itt nőnek egyediek, és emiatt a betegségek fajtái, és a betegségek amikkel találkozunk, legtöbbször egyediek.

Ez nem azt jelenti, hogy a thai orvoslás csak itt működik, és hogy a betegségek nem találhatóak meg a világ más táján. Csak annyit jelent, hogy a betegség lefolyása, és ahogy a gyógyszereket használják, adott betegség esetén különböző lehet. Ezt jól illusztrálja, hogy ha ugyanazt a fajtájú narancsot ültetik Kínában és Thaiföldön, két teljesen különböző ízű gyümölcsöt kapunk.

A kínai savanyú, a thai meg édes. Ennek a talaj, a levegő, a klíma közötti különbséghez van köze. Ha a növények esetében ilyen drasztikus a különbség, el tudjuk képzelni az emberekkel.”

Ha a történelem előtti időkbe tekintünk, azt látjuk, hogy a mezőgazdaság és a fém megmunkálás azon a területen fejlődőtt ki először a világon, amit most Thaiföldenek nevezünk. Teszek most egy elég tudománytalan kitekintést, és feltételezem, hogy ahol kialakult a mezőgazdaság, ott az embereknek erős kapcsolódásuk volt a növényekkel. Azt hiszem, hogy már a mezőgazdaság előtt a vadászó-gyűjtögető társadalmak is velejárója, hogy ismerték a növények gyógyító képességeit. Ahogy a Gyógynövény Orvoslás kézikönyvében James Green írja:

„Elképzelhetjük, hogyan lobbantak föl hatalmas gyógynövény örökségünk első szikrái, mikor őseink felfedezték, hogy egyes növények használhatóak táplálékként, tudatmódosító szerként, fizikai és lelki terheket enyhítő gyógyszerként.

A begyűjtött gyógynövények hamar kiszáradtak, és logikus az a feltételezés, hogy elődjeink vízbe áztatással próbálták visszaállítani a gyógynövények tulajdonságait. Innen már nem vagyunk távol attól, hogy a gyógynövények bizonyos folyadékba áztatása kioldja a növény terápiás erejét, és lehetővé vált, hogy azok kényelmesebben, kevésbé körülményesen, és gyakran ízletesebben legyenek felhasználhatók.”

Ahol vannak növények, az emberek mindig megtalálják az utat, hogyan tudnák használni a növények gyógyító tulajdonságait, ahol vannak testek, az emberek megtalálják hogyan gyógyulhatnának érintésen keresztül, ez a legtermészetesebb dolog a világon. Ha meglátogatunk egy barátot, aki szomorú, nincs annál természetesebb, hogy megérintjük, vagy vigasztalón megöleljük. Ez orvoslás.

Ugyanúgy, ahogy értjük, hogy a hideg csökkenti a gyulladást, amikor a gyulladt kézünket hideg patakba merítjük. Mikortól alakul ki tehát az orvoslás egy egy földrajzi területen? Amikor a gyulladt kezet először mártottuk a hűvös patakba, hogy levigye a gyulladást. Mikor egy barát átgyúrta a barátja fájó vállát és enyhült a fájdalom. Mikor elrágták a levelet, amitől a gyomorfájdalom megszűnt. A gyógyítás az emberi természetünk velejárója.

Ezért van az, hogy szerte a világon, hasonló gyógyítói technikákat találunk, mint például a köpölyözés, ahol vákummal gyógyítanak. Vagy az elemek: Föld, Szél, Tűz, Víz, megtalálható Kínától Görögországig, a majáktól egészen Thaiföldig.

Azok, akik azt mondják, hogy a nyújtásokból látszik, hogy a thai masszázs indiai eredetű, mert hasonlít a jógához, a tanárom erre azt mondja: „a testek mindenhol ugyanúgy hajlanak.” Attól még, hogy ugyanazt a dolgot látjuk két helyen, nem jelenti automatikusan, hogy egymástól tanulták (de persze lehet) A gyógyulás természetes, a körülöttünk levő növények és a testünk pedig megtanítják nekünk, hogy mit kell tennünk. Ebben a tekintetben nem szükséges szétválasztanunk a kultúrák gyógyászatának eredeteit. Viszont olyan teremtmények vagyunk, akik szeretnek átlátni a rétegeken, és tudni, mi honnan jön.

A földrajzi terület, amit ma Thaiföldnek, korábban Siam-nak neveztek, Dél-Kelet Ázsiában fekszik, Malajzia határolja délen, Kambodzsa délkeleten, Laosz keleten és északkeleten, és Mianmar (vagy Burma) északkeleten ésészakon. A közelben van Vietnam, Kína, Sri Lanka, Tibet, és India. Bár a területet egészen 1939-ig Siamnak nevezték, az egyszerűség kevéért én Tahiföldnek nevezem a tárgyalt korszaktól függetlenül.

A legtöbb Thaiföld történelmét tárgyaló mű azt meséli, hogy a T’ai vagy D’ai ként ismert etnikai csoport lett Thaiföld elsődleges lakosságává, akik 5000 éve különálló faj. Mielőtt letelepedtek Thaiföld jelenlegi területén, a thai emberek Vietnám partjainál, és Közép és Dél-Kínában éltek. (A legtöbb forrásban Kína szerepel származási helyként, de meg kell jegyezni, hogy egy különálló genetikai csoport, és sosem hívták őket kínainak.) Végül a thaiok elmentek, vagy kiűzték őket és délre költöztek, Észak-Thaiföld területére Krisztus után 800 körül. De a mai napig maradtak thaiok Kínában és Északkelet-Vietnámban.

Amég a thaiok meg nem érkeztek, a terület a Mon-ok (jelenleg Burmában koncentrálódnak) és a Khmer-ek (jelenlegi Kambodzsában) foglalták el. És ezektől a népektől származnak a thai orvoslásról származó első feljegyzések. A gyógynövény orvoslásról már egy Khmer romok közt talált kőtábla is beszámol, ami az első ismert feljegyzés a gyógynövény használatról, de a Mon-ok és a Khmer-ek nem az első lakosai a területnek, ezért valószínű nem ők voltak az elsők akiknek volt valamiféle orvosi tudásuk. Van bizpnyíték rá, hogy 1-2millió évvel ezelőtt is éltek itt emberek. (Európában például nincs rábizonyíték, hogy fél millió évél régebben lakott lett volna.) Szóval mégha nagyon szűkös a domulmentáció, de rengeteg bennszülött élt a területen korábban is.

Mint masszázs terapeuta, visszatérően találkozom vele, hogy felröppennek a hírek olyan úttörő tudományos kutatásokról, melyek bizonyítják, hogy az érintés jó, és hogy az újszülötteknek szükségük van érintésre a túléléshez.

Mindig nevetek, mikor látom ezeket a híreket. Az emberek mindig is tudták ezt, mindig. A legtöbb anya tudja, hogy a gyereknek simogatásra, ölelésre, puszilgatásra, csiklandozásra van szüksége. Ki ne látná, hogy megdörszölve a fáradt, fájó vállakat, megkönnyebbülünk? És visszatérve az orvoslás történetére a ma Thaiföldnek hívott területen, amióta emberek vannak a területen, azóta van orvoslás is. Megették a növényeket és érezték a hatásukat. Nyújtották a testüket és megérintették egymást. Ez a thai orvoslás történetének kezdete. Ugyanez az orvoslás kezdete mindenhol a világon. Ugyanolyan ősi, mint maga az emberiség. És Thaiföldön az emberiség valóban nagyon ősi. Amit történelmi feljegyzésekből tudunk, ahogy a tanérom írja:

A jelenlegi, a Chaki dinasztia előtti történelem szűkös és nehezen hozzáférhető.. Minden ami Khmer és Mon uralom előtt volt, gyakorlatilag ismeretlen. Műtárgyaknak köszönhetően vannak bizonyítékok, hogy a helyiek gyógynövényként használtak számos őshonos növényt 5-10 000 évvel ezelőtt. Ami nyomonkövethető, az maximum ezer évvel datálható vissza, de a tény, hogy voltak kórházak és gyógynövény kertek, bizonyítják, hogy teljes mértékben működő egészségügyi rendszeruk volt már jóval korábban.

Mikor a thaiok megérkeztek, vagy felváltották a területen élő őslakosokat, vagy az őslakosok beolvadtak a Mon és Khmer kultúrába. A korábban mindenki által elfogadott teória, hogy a thaiok felváltották a Mon és Khmer kultúrát, és hogy ők lettek a többségi etnikai csoport, ma már nem univerzálsian elfogadott. És lehetséges, hogy a mai thai emberek a Mon és Khmer leszármazottak. Ez a két kultúra, erősen Indiai befolyás alatt áll, keveredik bennük a hinduizmus, mahajana buddhizmus, theravada buddhizmus, vajrajana buddhizmus. És átszövik őket az indianizáció előtti őshonos tradíciók, mint az animizmus, a szellemimádat.

Az alatt az idő alatt, még a Khmer-ek Thaiföld területén tartózkodtak, orvosi gyakorlatukat addig fejlesztették, hogy kórházakat építettek. A 13. században 102 hórház épült Jayavarnam kmer király uralkodása alatt. Logikus, ha feltételezzük, hogy az a kultúra, amely kórházakat épít, valószínűleg hosszú múltra tekint vissza az orvoslás terén, és valószínű, és miközben őslakosok Délkelet Ázsia felé lovagoltak gyógyítói tapasztalaik keveredtek az indiai orvoslással, a buddhizmus és hinduizmus nyergében.

Említést érdemel, hogy az Indiából érkező orvosi tudás a ma gyakrolt ayurevdikus orvoslás előde volt, szóval nem az ayurveda keveredett a thai gyógyító praktikákkal, hanem inkább azokkal a magokkal keveredett, melyből kinőtt a ma ayurvedaként ismert tudomány. Miközben az ayurvedikus orvolásban és a tradicionális thai orvoslásban vannak hasonlóságok,nem azonosak. Igazából a thai orvoslás jobban hasonlít a tibeti orvoslásra, mint az indiaira. Egyesek szerint az, hogy bizonyos thai orvosi szövegekben ayurvedikus írásokban is megtalálható kifejezéseket használnak fel, azt jelzi, hogy a thai orvoslás ayurvedikus. Meg kell értenünk, hogy ezek a kifejezések, melyek az ayurvedikus orvoslásra utalnak, az ősi buddhista orvoslásból származnak, és a szanszkrit és páli nyelv nem mindig ugyanazokat a jelentéseket hordozza, mint amit ezek a szavak Thaiföldön jelentenek.

Ahogy az orvosi tudás, mely Indiából jött Délekelet Ázsiába, nem azonos a mai ayurveikus orvoslással, ahogy a Kínával való kereskedelmen keresztül Indiába érkező orvosi tudás sem egyenlő a mai Hagyományos Kínai Orvoslással. Még egyszer, ez a tudás összekeveredett a őslakók tudásával, a Mon és Khmer gyakorlatokkal, az Indiából származó tudással, és természetesen a megérkező thai-ok orvosi gyakorlataival. Ez az orvosi leves a ma ismert Tradicionális thai Orvoslás zigótája.

A beérkező thaiok, ahogy a Mon és Khmer lakosok is, mielőtt a mai Thaiföld területére léptek, animizmust gyakoroltak. Miután megérkeztek, felvették a Theravada Buddhizmust, (főleg a Monoktól) mely az uralkodó animizmussal keveredett, a nyomai még most is dominánsak a thai spiritualitásban és orvoslásban. Ezt a therravada buddhizmus és animizmus keveréket megfűszerezte a Khmerektől származó hinduizmus. Mivel a vallás mélyen átszövi az élet szövetét, az orvosi praktikák fejlődése erősen meg lett fűszerezve a vallási/spirituális aspektusokkal. Ahogy a theravada buddhizmus, mint a legelterjedtebb vallási gyakorlat kialakult ebből a keverékből, kimondhatjuk, hogy a Tradicionális Thai orvoslás buddhista orvolás, és tény, hogy a thai orvosi elmélet alapjai buddhista szövegekből és tanításokból származnak.

Lanna királyság

A ma észak Thaiföldön élő emberek egy különálló kultúrát alkotnak a fent tárgyalt thai civilizációtól. “Lanna”-nak hívják magukat, melynek jelentése, “a millió rizsföld” vagy Kong Muang, ami “városi embert” jelent. A Lanna kultúra megelőzi a thai kultúrát. Megvan a maga írott és beszélt nyelve, (Lana vagy észak thai nyelv) kultúráis tradíciói, orvosi gyakorlatai, mely a thai yuen néptől származik, a thai kisebbség, akik észak Thaiföldön a népesség többségét adják.

A Lanna világkora kkor kezdődött, mikor Megrai Király megalapította Chiang Rai-t 1262-ben, de már előtte nagyjából ezer éve is létezett. A Lanna Királyság sokáig a therravada buddhizmus székhelye volt, megőrízve a Tripitakát, és más ősi szöveget, és gyakorlatilag a legidősebb thai szövegek a Lanna királyságból származnak. Azon túl, hogy sok szövegetés a Buddha dammát, a lanna civilizáció tartalmazza a legkevésbé hamisított ősi orvosi tudást, mivel a lanna emberek tartanak egy bizonyos mértékű távolságot a felemelkedő modern thai kultúrától.

Shukothaitól Bangkokig

Az első thai főváros Shukothai volt, ahol a király gyógynövénykerteket alapított, hogy gyógyszerrel lássa el a királyság összes lakóját. Nem Shukothai volt az első város, városok, mint Chiang Rai, Chiang Mai és Lamprun megelőzték Shukothait.

Az időszak, mikor Shukothai volt a főváros, Thaiföld aranykorának tekinthető, 1238-tól 1376-ig. Amikor a thai történelem szerint Sukhothait lerombolták a Burmaiak. Innen a thaiok délre vonultak, és megalapították második fővárosukat, Ayutthayat. Bár Ayutthayat kétszer is lerombolták, néhány orvosi szöveg megmenekült.

Forrás: Nephyr Anne Jacobsen: Hét borsszem

Hozzászólás